|
Mint ősszel a levél
2006.08.14. 17:21
Mint õsszel a levél
Beteg vagyok és kósza lélek; mint tépett
felhõt visz a szél.
Mögöttem csillagok nem látsznak fenn,
s nem ragyog át a dél.
Szemed, ha rám emeled mint a gyertyát,
szomorún elsápadok;
vess rám keresztet s majd csavarogj át
értem egy alkonyatot
Mint õsszel a levél, ha lábad elé zizegve,
leszállong csendesen
a hervadó hír: örökre keresztbe tettem
szívem fölött a két kezem
Menj ki a vonatokhoz, akkor, néha,
és várj reám mintha jönnék
ki tudja honnan?! s figyeld könyörögve
a szemaforok zöldjét
Váci Mihály
| 
AJÁNLOM AZ OLDALT
