Nem a korral jár!

/A szellemi leépülés/

Testi változások - Kortól függő feledékenység - Leépülés, elbutulás - Gyakorlatozás híján - sorvadás - A rettegett Alzheimer-kór - Lassítani az alapbetegség romlását

Öreg ember, nem vén ember, tartja a régi mondás. Ezt mindenben megerősítik a legújabb tudományos eredmények is, amelyek tükrében ma már tudjuk, hogy az idős kornak egyáltalán nem törvényszerű velejárója a szellemi hanyatlás. Bizonyára sokan ismernek is olyan, akár nagyon idős embereket, akik bölcsességükkel, élettapasztalataikkal, ragyogó műveltségükkel tűnnek ki az átlagból - vagyis idős korban is képesek a fiatalokat meghazudtoló szellemi tevékenységre.

Bár kétségkívül sokan őrzik meg szellemi képességeiket teljes érintetlenségükben, azért persze a kor előrehaladtával gyakoribbak lesznek bizonyos olyan betegségek is, amelyek szellemi leépüléssel (is) járnak. Ezek azonban nem a normális öregedés, hanem speciális betegségek következményei.

Testi változások

Tény, hogy a korosodás jelentős változásokkal jár az egész szervezetünkben. Az izomzat tömege (és ereje) megfogyatkozik, a csontok mésztartalma csökken, az ízületek mozgástere beszűkül, csökken a vese, a máj, a hormonokat termelő szervek aktivitása, renyhül a bélműködés, lanyhul a nemi vágy. Bár az agy térfogata is kisebb lesz, de ez a műszeres vizsgálatokkal (CT) is oly gyakran kimutatható, "agysorvadás" még nem nyújt felvilágosítást az agy teljesítőképességére nézve.

Kortól függő feledékenység

A szakemberek sokat vitatkoznak az úgynevezett korfüggő feledékenység jelenségén. Ennek lényege, hogy általában 50 éves kor után az egyén súlyosabb fokú szubjektív feledékenységet, teljesítménycsökkenést él át, mint amennyire ez objektív tesztvizsgálatokkal kimutatható. Az eredeti intellektus megmarad, de bizonyos részterületeken, jellegzetesen a nevek felidézésében, az események pontos időbeli besorolásában tapasztal a "beteg" nehézségeket, és ez sokszor szorongást, mély megrendülést vált ki belőle. Ez a fajta feledékenység nem szokott romlani a kor előrehaladtával, és a rendszeres "észtornával". kellő odafigyeléssel sokat javítható.

Leépülés, elbutulás

A valódi szellemi leépülés (demencia) mindig valamely agyi károsodás következtében kialakuló betegség tünete. Oka lehet magának az agynak a betegsége (sérülések, Alzheimer-kór stb.), vagy más, elsősorban krónikus szív-, tüdő- és májbetegségekhez is társulhat. Sajnálatosan gyakori hazánkban az alkohol okozta demencia is, amely a személyiség megváltozásával kezdődik, és akár teljes elbutulásba torkollhat.

Gyakorlatozás híján - sorvadás

Még a súlyos fokú, valódi agyi betegség talaján kialakuló szellemi hanyatlások eseteiben is (pl. Alzheimer-kór, Pick-betegség stb.), központi jelentősége van a beteggel való szakszerű foglalkozásnak. Izomzatunk is a megfelelő és rendszeres gyakorlatozás hiányában hamar sorvadásnak indul, és így van ez a szellemi kapacitásunk tekintetében is. Még akkor is jelentős javulás vagy legalábbis a szellemi teljesítmény romlásának lassítása érhető el a szakszerű "agytornával", amikor súlyos, jelenlegi tudásunk szerint még gyógyíthatatlan agyi betegségekről van szó. viszonylag egyszerű gyakorlat lehet pl. az úgynevezett realitástréning, amikor a betegeknek akár naponta többször ismét és ismét megtanítják a háztartási eszközök használatát, a szoba berendezéseinek nevét, az öltözködés, tisztálkodás elemi szabályait.

A rettegett Alzheimer-kór

Az Alzheimer-kórra azonban nemcsak az emlékezetzavar, hanem egyéb tünetek is jellegzetesek. Korai jele lehet az, hogy a beteg nem tudja megosztani a figyelmét, nem tud egyszerre több emberre figyelni, vagy komoly gondjai támadnak egyszerű, a mindennapi rutinhoz tartozó tevékenységekkel (főzés, mosogatás, öltözködés). Jellemzője még, hogy a tárgyak felismerése és helyes használata is korán zavart szenved (pl. felismeri, hogy csavarhúzó van a kezében, de nem tudja helyesen használni azt).

Lassítani az alapbetegség romlását

Míg a korfüggő feledékenység esetében a megnyugtatás, az "agytorna", esetleg későbbiekben egy-két kontrollvizsgálat a teendő, a valódi szellemi hanyatlás esetében - a már említett szakszerű betegvezetés mellett - a gyógyszeres kezeléstől várhatunk javulást. E gyógyszerek átmenetileg néha látványosan javítják a beteg teljesítményét, fő előnyük mégis abban van, hogy a szellemi hanyatlást kiváltó alapbetegség romlását képesek lassítani. Aki pedig időt nyer, életet nyerhet, hiszen világszerte óriási erőkkel kutatják a jelenleginél hatékonyabb gyógyszerek kifejlesztését. Sajnálatos tény, hogy a legkorszerűbb gyógyszerek hazánkban még csak nagyon drágán kaphatók, gazdasági és nem szakmai megfontolások miatt. Nekünk orvosoknak, és a betegek szervezeteinek közösen kell megragadnunk tehát minden lehetőséget azért, hogy az esélyegyenlőség, a korszerű kezeléshez való egészségügyi törvényben leírt elemi jogok a gyakorlatban is érvényesülhessenek.