Az álom eredete a pszichológusok szerint:

- Tudatos
Manifeszt álomtartalom (amire emlékszünk)

- Tudatelőttes
Másodlagos cenzúra (felejtés)

- Tudattalan
Álommunka:
dramatizálás
sűrítés
szimbolizálás
eltolás

- Elsődleges cenzúra

- Látens álomtartalom
Környezet ingerei
Általános életszituáció
Elmúlt nap benyomásai
Archetípusok, kollektív tudattalan
Gyerekkori emlékek és komplexusok

Az álmok a pszichológia megközelítése szerint a tudatalatti üzenetei. Mindennapi, éber tudatállapotunkban a környezet ingereit érzékeljük, és reagálunk azokra. Belső környezetünk jelzései ugyancsak bekerülnek az “elintézendő” című lelki dossziéba. Számtalan olyan élmény ér bennünket nap mint nap, amelyek nem is tudatosulnak, mert látszólag jelentéktelenek, vagy olyan megszokottak, hogy észre sem vesszük. Sok olyan élmény is ér bennünket, ami érzelmileg érint, de nem avatkozhatunk bele, például, ha látunk egy balesetet. Ezek a tudatküszöb alatti, vagy érzelmi töltésű élmények adják az álmok “alapanyagát”. Egy szirénázva elszáguldó mentőautó élménye elég lehet arra, hogy éjjel súlyos, véres balesetről álmodjunk, mert tudatunk ”folytatta”, kiegészítette a napközben történteket. Egy kósza gondolat a hetes buszon, a tömegben, hogy “jaj, csak el ne lopják a tárcámat”, elindíthat egy rablótámadásról szóló álomsorozatot.

A környezet ingerei is befolyásolják, hogy miről álmodunk. Ha valakinek kilóg a lába a takaró alól, lehetséges, hogy azt fogja álmodni, hogy mezítláb sétál a Műjégpályán. Egyszer, amikor nagyon hideg helyen éjszakáztam, a Duna jegén műkorcsolyázó pingvinekkel álmodtam. A vekker hangja esküvői harangzúgássá vagy háborús légiriadóvá válhat az álomban.

Az álom rendszerint a velünk az elmúlt három napban történtekkel "foglalkozik", ezeket dolgozza fel. Álmodni létfontosságú: kísérletek bizonyítják, hogy akit rendszeresen megfosztanak attól, hogy álmodjon – azaz, mindig felébresztik, amikor álmodni kezdene – úgy érzi magát, mintha egyáltalán nem aludt volna. Hamarosan memóriazavarok jelentkeznek, amolyan "hová tettem a szemüvegemet?" típusúak, azután az illető érzelmileg labilis, ingerlékeny, kimerült lesz, végül egyre súlyosabb testi és pszichológiai tüneteket mutat – az álom-megvonás a valóságtól való teljes elszakadáshoz, őrülethez vezet. Emiatt az álom-megvonás hírhedt kínzási módszer is (volt, remélem).

Honnan lehet tudni, mikor álmodik valaki éppen?
Az éjszakai alvás nagyobb részét kitevő mélyalvás során, amikor nem látunk álmokat, vagy legalábbis nem emlékszünk rá (ez sok vita tárgya), testünk viszonylag feszült, időnként forgolódunk, összegyűrjük a takarót, hánykolódunk. Az álomlátó periódus egy egészséges alvási folyamatban éjszaka négy-öt alkalommal következik be, körülbelül másfél óránként. Időtartama egyre hosszabbodik, és a későbbi álmok hatására a korábbiak gyakran elfelejtődnek (kivéve, ha különösen rémes, és emiatt az éjszaka közepén felriadunk belőle). Emiatt rendszerint a legutolsó, hajnali álomra emlékezünk, sőt, esetleg négy-öt különálló álomjelenetre is. Az álomlátó periódust “paradox alvásnak” vagy REM-fázisnak is nevezik, mert ilyenkor a testünk teljesen ellazult, csak a szemgolyók mozognak, valószínűleg az álomképeket követjük ilyenkor a tekintetünkkel. A csukott szemhéjak mögött mozgó szemek árulják el, hogy mikor álmodik valaki.

Mi történik a többi alvásszakaszban?
Modern kutatások szerint a mélyalvás szakaszában is van álomtevékenység, ennek szerepe főleg a napi élmények feldolgozása. Néha olyan kísérleti személyek is álmot tudtak felidézni, akiket nem a REM-fázisban ébresztettek fel. Ezek az álmok a való élethez nagyon hasonló képek, halványabbak, nem olyan fantasztikusak, mint a paradox alvás álmai. Többnyire nem is emlékszünk rájuk, pedig éppen ezek az álmok azok, amelyek során agyunk a “megfelelő fiókba teszi” a velünk történt élményeket, ilyenkor kerül a helyére a tananyag is. Aki altatókkal alszik, annál pontosan ez a fázis marad ki.

Az ennél is mélyebb "öntudatlan" állapot sok szempontból rejtélyes. Mi lesz ilyenkor a tudatunkkal? Ezoterikus vélemények szerint az ember ilyenkor elhagyja a testét és távoli dimenziók tájain vándorol. Ezoterikus mesterek ilyenkor kapják a "kiképzést" a szellemvilágtól. Egy biztos: a testünk ilyekor gyógyul. Ilyenkor indulnak útjukra azok az immunsejtek, amelyeknek feladata a hibás, esetleg rákos sejtek felismerése és bekebelezése. A szervezet ilyenkor ellenőrzi energiarendszerét is (azaz, ilyenkor történik az aura korrigálása). Az altatók ezt a nagyon mély alvás-állapotot is tönkreteszik.

Az álmok szimbólumai
Régi kultúrák az álmot az istenek üzenetének tekintették. A Biblia több helyen említést tesz olyan álmokról, amelyek befolyásolták a történelmet. Ehhez képest Szilveszter pápa idején máglyahalállal büntették az álomfejtést, aki álmokkal foglalkozott, könnyen boszorkány hírébe keveredhetett.

Sok-sok ember személyes élettörténetében is vannak olyan "nagy álmok", amelyek hatására hozták meg fontos döntéseiket.

Jung "kollektív tudattalannak" nevezte azt a tudástömeget, amelyet az emberiség létezése óta felhalmozott. Szerinte az álom során ebből merítünk. Az álomalakok sokszor egyetemesek, minden népnél és minden korban megjelentek és ugyanazt jelentik. Ezeket az ősi álomszimbólumokat “archetípusoknak” nevezte. Ezzel együtt mindenkinek van egy személyes szimbolikája is. Az álmoskönyvek értelmezéseit emiatt nem érdemes készpénznek venni, sokat segíthetnek, de nem száz százalékosak. Lehet, hogy 99 embernek a víz az érzelmeket és a szexualitást jelképezi, de a századiknak az életveszélyt, mert ő valaha kis híján menekült meg a vízbefulladástól. (A százegyediknek meg azt, hogy pisilni kell, a teli hólyag küldte ezt az álomképet.) A szimbólumok tehát függenek az illető személyes élettörténetétől, a pillanatnyi élethelyzettől és a körülményektől.

Hogyan lehet megtudni, hogy kinek mit jelent az adott álomszimbólum? Elemzésre érdemes álomszimbólum az, amit nagyon nem értünk és érzelmi töltése van. Ilyenkor érdemes elvégezni a szimbólummeditációt: ébredés után felülve, behunyt szemmel idézd fel a szimbólumot és vizsgáld meg.

A tennivalók:
- nagyítsd fel a szimbólumot!
- nézd meg más szemszögből is!
- helyezkedj bele, azonosulj vele! Hogy érzed magad?
- kérdezz tőle:
Ki/mi vagy te?
Mit akarsz nekem mondani?
Miért vagy itt, az álmomban?
Miért teszed, amit teszel?
Mit szeretnél, mi történjen?
Mit akarsz tőlem?
Milyen kapcsolatban vagy a külső életemmel?
Mit kérdeznél tőlem?
- kérj tőle ajándékot

Főleg üldözéses álmoknál hasznos elbeszélgetni az álomalakokkal. Azért üldöznek, mert nagyon fontos mondanivalójuk van!

Lehetséges-e megálmodni a jövőt?
A REM-fázis alatt tudatunk tértől és időtől függetlenül kóborol, a teljes dimenziópalettáról szedi információit. Hasonló ahhoz, mint amikor a festőművész az összes festékes tubust, az összes vásznat, sőt színes textileket, papírokat, ollót, ragasztót is magához vesz, hogy mindent fel tudjon használni mondanivalója kifejezéséhez.

Mivel tértől és időtől független, elképzelhető, hogy képes felvillantani szikrákat azokból a lehetséges választásokból, amiket jövőnek nevezünk, ahogyan a történelmi és személyes régmúlt helyszínei és alakjai is megjelennek.

A jövő-álmok másik forrása a tudat alatti ingertömeg – lehetséges, hogy a “szemünk sarkából” észleltünk olyan jeleket, amelyek valamilyen fajta jövő felé mutatnak, és az álom most figyelmeztet: “vigyázz, ha erre tartasz, ide jutsz!"

Mindenképpen igen hasznos és fontos dolog figyelni álmaink üzenetére, mert általuk belső bölcsességünkkel, végső soron önmagunkkal tartjuk a kapcsolatot. És ki tudja, talán Istennel is.