Az "agy vitaminjai"
A kolin - Hogyan jutunk elég kolinhoz? - Az inozit - Inozit-adag - A kettő egy helyen: lecitin
Létezik két B-vitamin származék, melyek jelentőségét csak az utóbbi években kezdte felfedezni a biokémia, a vegyészet, illetve az orvostudomány. E két vitamin, a kolin és az inozit, számos egyéb előnyös tulajdonsága mellett az idegrendszerre, agyunk működésére, a memóriára hat jótékonyan. Mindkettő a lecitin fő alkotóeleme.
A kilencvenes évek elejéig úgy gondolták, hogy a kolin nem lényeges tápanyag, pontosabban a szervezet saját maga előállítja azt a 3-4 grammot, melyre naponta szüksége van. A legújabb vélemények ezzel szemben azt hangsúlyozzák, hogy erős mentális és lelki teher alatt a napi szükséglet dupláját is elhasználhatjuk.
Egyfelől részt vesz abban a folyamatban, mely a koleszterint a sejtek számára hasznossá teszi, tehát gátolja annak lerakódásra való hajlamát. Másfelől, az agy anyagcseréje során a kolin acetilkolin idegközvetítő anyaggá alakul. Ha szemléletesebben próbáljuk leírni, az acetilkolin engedi az agyon keresztül-kasul az ötleteket, gondolatokat. Ha a szervezetben nincs elég tartalék kolin, ez a hatás rövidnek bizonyul. Hétköznapi szinten ilyenkor érezzük azt, hogy csak rövid ideig tudunk koncentrálni vagy nem vagyunk képesek tartósan örülni valaminek. Érdekességképpen, a csecsemők agyveleje, mint tudjuk nagyon gyorsan fejlődik, ezért talán nem véletlen, hogy napi anyatej adagjukban annyi a kolin, amennyit egy felnőtt használ fel.
A kolinnak az agyi folyamatokat, az emlékezetet érintő egyéb hiánytüneteit is leírták az ezzel foglalkozó tudósok. Így, ha koncentrálási nehézségekkel, feledékenységgel, esetleg ingerültséggel vagy fejfájással küzdünk, talán jogosan gyanakodhatunk a kolin hiányára. Egyes kutatók még azt a kijelentést is megkockáztatják, hogy e B-vitaminfajta hiánya (egyéb tápanyaghiányokkal társulva) nagyobb esélyt ad a rettegett Alzheimer-kórra. A kezdődő koncentrációs kihagyásoknak szinte mindig az az oka, hogy a fontos tápanyagokra elsőként az életben tartó szervek csapnak le, úgymint a szív, a máj, és a vese. Éppen ezért van ilyenkor szükség utánpótlásra tápanyagdús étrend, sok kolin és más bioanyagok formájában.
| Hogyan jutunk elég kolinhoz? |
Szervezetünk részben tehát előállítja a kolint, ehhez egyéb anyagok közreműködése szükséges: a metionin és szerin fehérjeanyagok, (ezeket a hús, a sajt, a tojás és a sajt tartalmazza), a folsav (sörélesztő és zöldfőzelékek fogyasztásával juthatunk hozzá), és a B12 vitamin (a májban, színhúsban, halban és tejtermékekben található). Kész kolin vitamin nagy koncentrációban a májban, tojássárgájában, sörélesztőben és a búzacsírában van. Egy koncentrált kolinkúrához pedig a legideálisabb a lecitin.
Ahhoz, hogy agyunk "jó formában" legyen, egyéb tényezők is hozzájárulnak. Ezek a megfelelő alvás, az ellazulás, megnyugvás és pozitív hangulat. Az inozit nevű anyag a másik B-vitaminfajta, melyre az agynak ily módon közvetve és közvetlenül is szüksége van. Némely kutatók olyan hatást tulajdonítanak ennek a vitaminnak, mint egy nyugtatószernek. Szerintük kiváló altatószer, megszabadít a szorongástól és a feszültségtől, sőt a magas vérnyomást is csökkenti.
Szöveteinkben, pl. a májban, a vesében glükózból, azaz szénhidrátból keletkezik. A vér útján jut el minden sejtbe. Óriási koncentrációban tárolja a gerincvelő, az agy és az agyfolyadék, mintegy négyszer akkora mennyiségben, mint a vér. Ez az a tartalék, mely erős leterheltség mellett felhasználásra kerül.
Inozit nélkül működésképtelen volna az agy, a máj, a vese, a pajzsmirigy, a tobozmirigy, a köztiagy és a vérlemezkék. A szervezet nem tud eleget termelni, ezért fontos, hogy a táplálék eleget tartalmazzon.
Inozitot elsősorban a hús, a tej, a gabona, a gyümölcsök, a dió- és főzelékfélék tartalmaznak, de szintetizálódik az agyban, kisebb részt a májban is. Napi adagját illetően még nincsenek pontos javallatok (ugyanez vonatkozik egyébként a kolinra is) a stressz mértékétől függően 4-8 gramm között változik. A felsorolt táplálékokból a fitáz nevű enzim segítségével szabadítható fel a megfelelő mennyiségű inozit. Erre azonban csak hibátlan bélrendszer képes! Ez utóbbinak pedig alapfeltétele, hogy minden más tápanyag is bekerüljön a szervezetbe. Az alacsony tápanyagtartalmú, félkész ételek fogyasztása nem kedvez e folyamatnak, a koffein pedig kifejezetten pusztítja az inozitot.
Mint ahogy erről már esett szó, e két B-vitamin alkotóeleme a lecitinnek, pótlásuk tehát lecitinnel is lehetséges. Táplálékkal máj, tojás, földimogyoró, és búzacsíra formájában juttathatjuk a szervezetbe, de ha szükséges különböző készítményekként is hozzájuthatunk. A granulátum lecitinnek például diószerű íze van, így akár az ételek tetejére is szórható vagy italba is belekeverhető. |
AJÁNLOM AZ OLDALT
